Elérkezett az október, lassan közelednek a hűvös esték. Már gyerekként megtanultuk, hogy ilyenkor elég egy pakli magyar kártya és máris rengeteg lehetőség nyílik ki előttünk. Jöhetnek a hívó szavak, hogy ulti, ferbli, makaó vagy zsírozás, és kezdődhet a játék. Ha egy pakli kártyára gondolunk, akkor érdemes a nagy klasszikussal a magyar kártyával kezdeni. Ez még egy olyan kor hírnöke, amikor nem a rengeteg különféle játékelemből egyféle játékot játszunk elvet vallottuk, hanem a kevés komponensből, minél több játékvariációt hozzunk ki. A magyar kártya óta rengeteget fejlődtek a kártyák, de vannak, amik nem változtak, csak kiegészültek. Lássuk milyen varázsa tud lenni ennek a stósz papírdarabnak.
A játék már akkor elkezdődik, mikor még el sem kezdődött. Ugyanis az egyik legizgalmasabb előkészületi elem a keverés. Hogyan keverünk? Mennyiszer kell keverni a tökéletes véletlenszerűséghez? Vajon nekünk kedvező sorrendbe fognak jönni a kártyák? Mind-mind olyan kérdés, amely a kezünkbe tartott lapok fogása során felmerülhet bennünk. Gondoljunk csak bele, hogy egy 52 lapos francia kártya megkeverésével mennyi kombináció lehetséges. A helyes válasz jóval több, mint amennyi atom a van a Földön. Így önmagában ez az egyszerű előkészületi elem garantálj a szinte végtelen újrajátszhatóságot.
És miután lehelyeztük a megkevert paklit érkezik az igazi csoda, avagy tovább gondolva a tudományos megközelítést, jöhet Schrödinger kártyája. Egyszerű utasítás csupán a játék szabálykönyvében a "húzz egy kártyát", mégis mennyi mindent magába foglal. Ahogy megfogjuk a legfelső lapot, akkor még bármi lehet a mögöttes kártya: egy hiányzó lap a győzelemhez, egy erős kombó első vagy éppen utolsó lapja, egy robbanó macska, vagy épp a leghaszontalabb papírfecni, amivel valaha is találkoztunk. Számunkra ebben rejlik a kártyahúzás izgalma és mivel nagyon szeretjük, ezért megvizsgálva a Kallaxunk tartalmát nem véletlen, hogy leggyakrabban megjelenő elem a társasjátékainkban a kártyapakli. Hiszen a kártyahúzásban rejlő lehetséges jutalom érzete hátborzongatót. De nézzük csak meg, hogy milyen lehetőségek rejlenek még a pakliban.
Kezdjük a könnyű sikerrel, vagyis amikor már meglévő játékot alakítanak át. Ez főleg jellemző magára a francia kártyára, ugyanis ma már rengeteg variációja lehetséges. Ez lehet egy egyszerű kozmetikai ráncfelvarrás, így beszerezhetünk akár Batman gonosztevői által illusztrált csomagot, akár Disney hercegnőkkel díszített kártyákat, vagy akár Etherfields vagy Everdell csomagot, ha a társasjátékok világánál akarunk maradni. Vagy lehet, hogy némi további kreativitást is adnak az 52 laphoz és létrejönnek új játékok, új szabályrendszerek, jó példa erre a Regicide, ahol a lapok szörnyekké és segítőkké alakulnak át, és közös erővel küzdünk meg az ellenséggel.
A pakli elsődleges ígérete, hogy húzz egy lapot (vagy többet) és hozd ki belőle a maximumot. Egy ügyes kártyajátékos nem attól lesz jó játékos, hogy mindig jó lapokat kap, hanem hogy a kapott lapokat jól használja. Erre az egyszerű ígéretre nagyon könnyen felhúzható szinte bármilyen téma, pl. terrafomálhatjuk a Marsot általa, a Fesztávban madarakat gyűjthetünk, vagy az Everdellben erdőlakóinak adhatunk otthont. De meg is fordulhat a kártyák szerepe, ha a felhúzott kártya határozza meg, hogy a játék többi elemét hogyan fogjuk optimalizálni. Ezek általában a célkártyák, amiken bizonyos elemek megszerzése, feltételek teljesítése található. Legtöbbször ezek kiegészítő elemként jelennek meg a többi kártyapakli mellett, ílyen pl. a Viticultureben a leszállítandó borok paklija, vagy a Honey Buzzban a tejlesítendő rendelések. Viszont vannak játékok is, ahol ezek szolgálják a központi elemet, ilyen pl. a Space Park, ahol a jelvények megszerzése lesz a legfőbb prioritásunk. Ami ezekben mind közös, hogy nagyon magas újrajátszhatóságot ad a kártyák előkerülésének sorrendje, mert újabb kombinációk jelennek meg és korábban még nem látott hatások jöhetnek létre, melyek olyan új stratégiák felé vihetnek, amikre addig nem is gondoltuk.
Ha kártyapaklikról van szó, akkor a legrégebbi mechanika, amit mindenképp érdemes megemlíteni, az az ütés-vivés/ütésszerzés. A kártyák valamilyen értéket képviselnek és egymás ellen kijátszva, az egyik legyőzi a másikat. Innen már csak a kreativitás szab határt, hogy ezt hogyan variálja egy játék. Nagy klasszikusok közül kiemelendő például az ulti, ahol játék közben teszünk vállalást, hogy mindent vinni akarunk, vagy semmit sem, vagy az utolsó kört a leggyengébb aduval akarjuk vinni. Ez a mechnaika már a 17. század óta velünk van, de bőven van helye a modern társasjátékok világában is. Megjelentek új felütések, mint pl. a The Crew, melyben az ütésszerzés a kooperációs elemmel lett megfűszerezve, vagy a hozzá hasonló Sail, melyben ketten közösen próbáljuk a hajónkat biztonságos vizekre navigálni.
Következő lépés, hogy csavarunk egyet a kártyapakli összeállításán és nem előre rögzített paklival játszunk végig egy játékot, hanem építjük azt (bővítjük és/vagy leépítjük). A pakliépítésnek két alkategóriája van: egyik melyben a játék kezdete előtt építjük meg a paklit és próbára tesszük, hogyan sikerült, míg a másik, hogy a játék során változtatjuk. Az első kategóriába találhatók a CCG-k (Collectible Card Game, vagyis gyűjtögetős kártyajátékok, fő jellemzője, hogy egy vásárolt kártyacsomag pontos tartalmáról nincs információ, tehát már a vásárlás során átélhetjük a "milyen lapot osztottak nekem" érzést), TCG (Trading Card Game, amely a CCG másik megnevezése), LCG (Living Card Game, a CCG egy olyan variációja, melyben a véletlenszerű kártyapakkok helyett fix tartalmú csomagokat lehet vásárolni). A nagy klasszikus a Magic: The Gathering még a mai napig is komoly népszerűségnek örvend, amely a CCG vonalat képviseli, míg az LCG-k világát átélhetjük Star Wars, Trónok harca, Gyűrűk Ura, vagy a nemrégen magyarul is megjelent Arkham Horror lovecrafti köntösében.
A játék közbeni pakliépítés megérdemli a külön békézést, melyet a Dominion indított útjának 2008-ban. Az alaptétel egyszerű: van egy induló paklid, melyet bővíthetsz új kártyák vásárlásával. Az egyre nagyobb pakli egyre "hígabbá" válik, vagyis minél nagyobb a pakli, annál ritkábban kerül elő egy-egy kívánt kártya. Így jöhet az optimalizálás a kártyapakli méretével, az összetételében található győzelmi pontot, vagy újabb kártyát elősegítő pénzt érő kártyák között. A műfaj ugyan sokat fejlődött, de az alapjai szinte változatlanok, csupán bővült kártya kidobással, dobó és húzópakli manipulálással, vagy akár legacy elemekkel. Ez a mechanika nagyon jól kiszolgálja az egyszerűbb játékokat, például a Subatomic, ahol atomokat kell építeni, de a komplexebb játékok alapköve is lehet, mint például a 2020-ban útjának indult Dűne: Impérium.
Mivel a pakli tartalmazza a szerencse tényezőjét, ezért magától adódó, hogy megjelenik egyes játékokban a Push-your-luck, azaz szerencsepróba, amikor is megelégszünk a már rendelkezésünkre álló kártyákkal, vagy újabbat húzunk. Ez a mechanika akkor működik, ha van a pakliban "mérgezett alma" tehát olyan kártya, ami negatív hatással lehet ránk. Jó példa a First in Flight, ahol repülőgépet kell építenünk, de mivel vannak még tervezési hibák, ezért ezek kártya formájában a paklikba kerülhetnek. Úgyhogy döntenünk kell, hogy húzunk még kártyát annak reményében, hogy plusz utat tudunk megtenni, megkockáztatva a tervezési hibából adódó lezuhanást, vagy megállunk és elfogadjuk, hogy még építenünk kell a repülőt (paklit).
A draftolás, mint mechanika felteszi azt a kérdést, hogy mi lenne ha a másik játékos által felhúzott kártyákat tudnánk befolyásolni? A draftolás lényege, hogy a kezünkben tartott vagy előttünk, a nyíltan elterülő kártyákat leválogatjuk, megtartunk belőle egyet (vagy többet), majd átadjuk a választást a következő játékosnak. Ennek köszönhetően újabb stratégiai mélységet adunk a kártyahúzásnak, hisz megfigyelve ellenfelünket tudjuk mire van szüksége, mire nincs, és ügyesen alakítva juttathatjuk előnybe magunkat. Az Egy szép új világ utópisztikus környezetétől kezdve, a Sushi Go vidám partiján és a 7 csoda birodalom építésén át, egészen a Trailblazers túrista ösvény tervezésig számos témát ki tud szolgálni a draft.
Végül, de nem utolsó sorban ne feledjük el, hogy a kártya, mint festővászon, lehetőséget ad a szépségre, a művészeti képek elénk tárására. És habár mindig kiemelt fontosságú szempont a mechanika, azért a polcunkra általában olyan játékok kerülnek, amelyek a szemet is gyönyörködtetik. Ezek a paklival kapcsolatos játékok sorakoznak fel játékra várva:
- Nyugati királyság építőmesterei: A kártyákból megtudjuk mit építsünk és ki segítsen benne.
- Ark Nova: A kártyákon múlik milyen állatot tekinthetsz meg.
- Arkham Horror 3. kiadás és LCG: Megmutatja, milyen az, amikor rettegsz egy paklitól.
- Blood Rage: Viking harc, mely a draftot használja pajzsnak és kardnak.
- The Crew: Kooperatív ulti az űrben.
- Distilled: A legizgalmasabb kártyakeverés díj nyertese, avagy milyen pálinkát főzünk ma?
- Dűne: Impérium: Minden, ami jó a pakliépítésben egy helyen.
- Legendary Encounters: An Alien Deck Building Game: Toborozz sereget és győzd le az Alieneket. Ennyire egyszerű...
- Arnak elveszett romjai: Indiana Jones legújabb kalandjai.
- PARKS: Látogasd meg amerikai nemzeti parkjait.
- Space Race: Az egyik legkülönlegesebb pakliépítést tartalmazó játék, amihez külön folyamatábra kell.
- Tavernák Tirefenthalban: Csak remélni tudod, hogy pénzes vendégek jönnek a fogadóba.
- Fesztáv: Madárenciklopédia kellemes játékmenettel.
A termékfotók a BoardGameGeekről származnak!
Új hozzászólás